Ritkán gondolunk arra, hogy az életünket különböző szerepekben éljük. Vannak a családi szerepeink: pl. vagyunk házastársak, szülők, akár nagyszülők, de a szüleinknek a gyerekei is… Aztán vannak a munkahelyi szerepeink, s ha több helyen is dolgozunk, akkor abból is több van, lehetünk egyszerre főnökök és beosztottak, alkalmazottak és vállalkozók… Az egyik nehézség ebben a virtuális iskolában, hogy nehezebbé teszi a szerepeink elkülönítését.

Még egészen kicsi voltam, amikor feltűnt, hogy anyukám egészen máshogy beszél az idegenekkel, mint otthon. Az tűnt fel, hogy más a hangja, más szavakat használ. Engem ez akkor nagyon zavart. Mit tudtam én akkor még az ember szerepeiről! Iskolásként azt éltem meg nehezen, hogy az unokabátyám a tanárom is lett. Még felnőtt fejjel sem értettem eléggé, hogy miért is olyan kutyanehéz dolog, hogy tanára vagyok a saját gyerekeimnek.

Konfliktusaink közül nagyon sok szerepkonfliktus. Nehéz az, ha nem találjuk vagy felcseréljük egy-egy helyzetben a szerephez tartozó énünket. De az is kemény, ha egyazon időben kellene több szerepben is helytállnunk. (Éppen egy munkahelyi gonddal küzdünk, s a gyerekünknek meg anyára lenne ott és akkor szüksége…) Olyannal is gyakran találkozhatunk, hogy egyesek képmutatásnak élik meg, hogy más-más helyzetekben másmilyenek vagyunk. Nem mások, de másmilyenek. A különböző szerepeink jó megélésében nagyon sokat segít, hogy többnyire ezeknek a szerepeknek saját helyszínük van. Akár még családon belül is ezt szolgálhatják a lakásunk különböző terei.

Most, karantén idején bejön az otthonunkba az iskola, pedig annak ott elvileg nincs helye. Tanárként talán könnyebb ezt kezelnünk, hiszen valószínű, hogy eddig is sok iskolai munkát végeztünk otthon, s van ennek megszokott helye, de azért, hogy online kapcsolatban vagyunk egy-egy osztálynyi gyerekkel, mégis szintlépést jelent ebben a műfajban. Ha meg közben a saját gyerekeink is ott ugrálnak körülöttünk, akkor meg aztán végképp, mert akkor már nemcsak tanárok vagyunk, hanem szülők is. A szülőknek és a gyerekeknek ez még sokkal nehezebb lehet. Nagyon váratlanul költözött be az iskola most az otthonokba. Nem olyan könnyű helyet találni neki. Az otthon, az én házam, az én váram, most be kell, hogy engedje a tanár szavát, be kell, hogy engedje a tanórát, és adott esetben még a számonkérést is. A gyerek nemcsak gyerek az otthonában, hanem diák is.

Most, hogy lesz egy lélegzetvételnyi időnk, átgondolhatjuk ezt. Hasznos lehet, ha listát írunk a szerepeinkről, mert így tudatosabbakká válnak, s jobban tudjuk majd őket kezelni. Ennek fényében lehet, hogy tudunk úgy alakítani a dolgainkon, hogy egy kicsit könnyebb legyen.