„Áldott szép Pünkösdnek gyönyörű ideje/ Mindent egészséggel látogató ege…”

Ez a Balassi vers jár a fejemben. 16. századi szöveg, de a benne lévő gondolat nagyon jól jön itt nekünk a 21. században is. A Szentlélek megújító, meggyógyító erejéről beszél Ferenc pápa a pünkösdi üzenetében – ezekben a világjárványos napokban.

Igen, nehéz, sötét völgyben járunk (jártunk?) ezen a tavaszon. A kérdés, hogy hogyan jövünk ki belőle. Semmi nem lehet már ugyanolyan. Kaptunk egy esélyt. Pünkösd van, tavasz, megújulás, gyógyulás. Az esély a miénk. Elfogadjuk? Élünk vele?

Balassi így írja:

Áldott szép Pünkösdnek gyönyörű ideje,
Mindent egészséggel látogató ege,
Hosszú úton járókot könnyebbítő szele!

Te nyitod rózsákot meg illatozásra,
Néma fülemile torkát kiáltásra,
Fákot is te öltöztetsz sokszínű ruhákba.

Néked virágoznak bokrok, szép violák,
Folyó vizek, kutak csak néked tisztulnak,
Az jó hamar lovak is csak benned vigadnak.

Mert fáradság után füremedt tagokat
Szép harmatos fűvel hizlalod azokat,
Új erővel építvén űzéshez inokat.

Sőt még az végbéli jó vitéz katonák,
Az szép szagú mezőt kik széllyel béjárják,
Most azok is vigadnak, s az időt múlatják.

Ki szép füvön lévén bánik jó lovával,
Ki vígan lakozik vitéz barátjával,
Ki penig véres fegyvert tisztíttat csiszárral.

Újul még az föld is mindenütt tetőled,
Tisztul homályából az ég is tevéled,
Minden teremtett állat megindul tebenned.