Életemben egyszer harapott meg kutya. Még diákmunkásként dolgoztam egy állami gazdaságban, s ott találkoztam egy odaszegődött jószággal, akivel – szerintem – elég jóban lettünk. Egyszer úgy elragadtattam magam a barátkozásban, hogy a kistestű kutyát ölbe akartam venni, mint egy macskát. Hát ettől ő jól megrémült, s a karomba kapott. Igaza volt. Nem is haragudtam rá. Az én mozdulatom kutyául nem azt jelentette, amit én akkor neki mondani akartam azzal a gesztussal.

A sok közül az egyik NLP-s előfeltevés így hangzik:  „A kommunikáció azt jelenti, amit eredményezett.” Ennek a kijelentésnek az értelmét tökéletesen megértheti, aki állatokkal kommunikál. Hiába volt az a szándékom, hogy „megszeretgessem” azt a kutyát, neki a mozdulatom azt jelentette, hogy bántani akarom. Ennek megfelelően reagált. Rengeteget tanulhatunk az állatoktól az emberekről is. Az NLP azt mondja, hogy „Az emberi érintkezésben nem a szándékunk számít, hanem az, hogy milyen élményt váltunk ki a másikban.” Valamit el szeretnénk érni a másik embernél, de csak addig jutunk, hogy a saját térképünk szerint mondunk neki valamit. Aztán meg jól meglepődünk, ha nem azt a reakciót kapjuk, amit vártunk. Ilyenkor elkezdünk magyarázkodni, de lehet, hogy vérig sértődünk. Az állatok esetében ennek semmi értelme. Kérgesebb lelkű emberek ilyenkor jutnak el odáig, hogy elkezdik bántani az állatot, „ami olyan hülye vagy gonosz, hogy nem érti…”. És az embertársam érti? Ilyen esetben a konfliktus garantált.

Hatalmas lehetőségeket látok az állatasszisztált pedagógiában. Sok kiváló szakember dolgozik kutyákkal az iskolarendszerben. Ezek mind erre a munkára kiképzett állatok, és a gazdáik is tanult állatfelvezetők, kutyakiképzők. Nagyon szép és hasznos ága ez a pedagógiának. Én emellett nagyon jelentős pedagógiai erőforrást látok a lóasszisztált pedagógiában is. Aki ismer, tudja, hogy milyen erős szálakkal kötődöm a Zsábi Lovasudvarhoz https://www.facebook.com/kazakzsabi/, és hogy milyen sokra tartom az ott folyó munkát. Ennyi év tanári tapasztalat s megszámlálhatatlan képzés után még nagy vágyam, hogy „kijárjam azt az iskolát”, ahol a lovaktól, a lovakkal való bánásból tudok tanárként fejlődni. No, és persze szeretnék jól beszélni „lóul” úgy, hogy értsük is egymást, s tudjak belőle tanulni emberül is. :)